Elérhetőségeink

Biopsol Kereskedelmi, Gyártó és Szolgáltató Kft.
Cím: 1023 Budapest, Bécsi út 3-5.
Email: info@biopsol.hu

Szennyvíziszap kezelés

A szennyvíziszapok általában a legköltségesebb megoldással kerülnek ki a rendszerből, azaz a víztelenített iszapot a megfelelő jogosultságokkal rendelkező szerződött partner elszállítja rekultivációra, vagy deponálásra kerül különböző helyszíneken, hulladéklerakón.

További szennyvíziszap felhasználási gyakorlat a mezőgazdaságban történő kihelyezés (50/2001 (IV.3.) Korm. rendelet), ami mindig idő és személyi kötöttségekkel, függőségekkel és számos korláttal jár. A határértékek környezetvédelmi szempontok miatt indokolható szigorítása esetén optimális komposztálási technológia nélkül hulladékkörbe kerülhet az iszap.

Azonban erősödőben van egy igen környezettudatos trend, amikor innovatív eljárásként értékesíthető termékgyártást végeznek a szennyvíziszapból és azokkal együtt kezelve, hasznosítva a különböző eredetű zöldhulladékokból. A szennyvíziszap kezelésével a kiadás helyett bevételt termelnek, hulladékból államilag ellenőrzött, a mezőgazdaság számára igen hasznos és igazoltan biztonságos - kellően és jelentősen szigorúbb határértékek mellett - terméket állítanak elő. Ráadásul ebben az esetben a korlátok és függőségi viszonyok megszűnnek, amennyiben olyan komposztálási technológiát alkalmaznak, amely képes az előírt határértékek biztosítására, ami így a 36/2006 (V.18.) FVM rendeletnek megfelelő eredményekkel termékengedélyt biztosít.

Szennyvíziszapot érintő jogszbályok

A hulladékgazdálkodást megújító, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hazánkban a Hulladék törvény (törvényt az Országgyűlés a 2012. november 26-i ülésnapján fogadta el; továbbiakban: Ht.) ülteti át a HKI (hulladékokról szóló 2008/98 EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv ) szabályait, amelyek egy fejlődő és sok lehetőséget magában rejtő ágazat korszerűsítését szolgálják. Ahhoz, hogy a HKI által meghatározott célok időben teljesülni tudjanak, szükség van arra, hogy hasznosítási kapacitásainkat növeljük, és a hasznosítható hulladékot eltérítsük a lerakóktól.

Ezt a célt szolgálja a Ht. által bevezetett hulladéklerakási járulék, amely a környező országokban már bevált és évek óta működő intézmény. A járulék lényege, hogy bevezetésével a lerakás nem lesz többé olcsó megoldás. A hasznosításnak nagyobb teret és több lehetőséget biztosítunk, így a hulladék nagyobb arányban hasznosulhat. A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes jogszabályokról és feltételekről, az 50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól, valamint a 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről.

A szennyvíziszap megfelelő kezelésével a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról jogszabály előírásainak és követelményeinek betartásával a szennyvíztelepeken keletkező szennyvíziszapok termékké nyilváníthatóak.

hulladékhierarchia, szennyvíziszap kezelés és hasznosítás

A  Ht. ismeretében a deponálás visszaszorításának súlyos, de annál hatékonyabb és jogos eszköze ismert, ez fontos sarokpont a szennyvíziszapok kezelésének és lehetséges hasznosítási alternatíváinak átgonolása során. Ahogy szintén fontos a hulladékhierarchia, melléktermék fogalmának bevezetése, hulladékstátusz megszűnésének jogi lehetősége, a hulladék hasznosítására (15.§) vonatkozó elvárások. Kiemelten fontosnak tekinthető a 15. § (4) utolsó mondata: „Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható.”

A jelenleg általánosnak nevezhető mezőgazdasági problémák:
 
        - a talajok puffer kapacitása, regeneráló-képessége hanyatlik
        - a talajok elsavanyodása fokozódik
        - talajok fizikai szerkezete romlik
        - a tápanyagkészletek gyorsan kimerülnek, kimosódás
        - a talajélet szerves tápanyag utánpótlás hiánya miatt egyre sivárabb
        - a humuszképződés stagnál vagy lecsökken
        - fokozódik a műtrágyák kimosódása (N) és lekötődése P2O5
        - mikro- és mezo elemek visszapótlásának hiánya, mikroelem hiánybetegségek
        - emelkedő hatóanyag és műtrágya árak
        - uniós támogatási függőség
 

Szennyvíziszap a mezőgazdaságban

 

50/2001 (IV.3.)

Kihelyezés, spontán eljárások

36/2006 (V.18) FVM

Termék

Személyi függőség + -
Kihelyezési időkorlát + -
Engedély szükséges a felhasználásához + -
Utóérlelési kötelezettség + -
Hulladéknak minősül + -
Mezőgazdasági kockázat (toxinok, paraziták) + -
Biológiai kockázat + -
Biológiailag szabályozott folymat - +
Szabványosítható - +
Árbevételi lehetőséget jelent - +
Stabil hatáérték betarthatóság - +
Rövid ciklusidő - +
Magas tápanyagtartalom - +
 

A megfelelően kezelt szennyvíziszap termék alapanyagként

A szennyvíziszap megfelelő kezeléssel szerves anyag feldolgozást és utánpótlást jelent, amely szem előtt tartja a mezőgazdaság igényeit!  A földrajzilag jól elhelyezett regionális és helyi komposztáló telepek létrehozásával a koncentráltan képződő biomasszák felhasználása, szakszerű és államilag ellenőrzött kezelése, hasznosítása megoldottá válhatna.
 
Kedvező növényélettani hatások:
 
         - terméstöbblet
         - termésminőség javulás
         - növény-egészségügyi állapot javulás
 
Talajélet megóvása:
 
         - talajszerkezet és vízháztartás javulás
         - humuszképződés javítása
         - elsavanyodás enyhítése
         - mikro- és mezo elemek visszapótlás
 
Gazdaságosság:
 
A komposztban reprezentált és kijuttatható hatóanyagoknak árban versenyképesek a műtrágya-hatóanyagokkal!
 

szennyvíziszap kezelése, komposzt hatóanyagtartalma, Biopsol

Szennyvíziszap kezelése komposztálással

A mezőgazdaság számára kiemelt stratégiai jelentőséggel bírnak a biológiailag lebomló hulladékok, köztük magasan a kommunális szennyvíziszapok és városi és mezőgazdasági zöldhulladékok, és ezekből együttes kezelést követően gyártható biztonságos, ellenőrzött termékek.

Fontos kiemelni, hogy a spontán - biológiai irányítás nélküli -, vagy csak műszakilag levegőztetett eljárások nem egyértelműek végtermék szempontjából. A mikroflóra - és az ebből eredő biokémiai összetétel - nem előre jelezhető, a fertőzőképességre pedig eklatáns példa a németországi Escherichia coli-járvány.

A szennyvíziszap kezelése során biológiai irányítottság hiányában magasabb ciklusidővel kell számolni, a komposztálásban szerephez jutó fajösszetétel pedig nem definiálható (toxinok, paraziták), korhadás és rothadás esélye megnő. Az alacsony tápanyagtartalom miatt a talajéletet csak kismértékben növeli az így előállított készítmény, kismértékű (lassú) a humuszosodás.

Egy rosszul megválasztott technológia hosszú évekre komoly elhelyezési problémát és többletköltséget jelenthet egy településnek. A szennyvíziszap kezelésére kizárólag olyan technológia nyújt biztonságos megoldást, amleny az iszapok és zöldhulladékok együttes kezelésére alkalmas, és rövid ciklusidővel eladható terméket, magas tápanyagbázisú és jó biológiai minőségű, engedélyes terméket garantál.

szennyvíziszap kezelése_szennyvíziszap irányított komposztálása

szennyvíziszap kezelése biológiailag irányított aerob komposztálással

Szennyvíziszap kezelése biogáz üzemben

A szennyvíziszap kezelése és a szennyvíziszapok hasznosítása során egyre népszerűbb a biogáz üzemben történő beszálllítás. Ebben az esetben is igen alapos tervezés szükséges.

Egy optimálisan kialakított biogáz üzem saját inputanyag termeléssel, komposztáló területtel rendelkezik és megfelelő biológiai eljárást alkalmazásával a fermentációs maradékát kezeli, felhasználja, hasznosítását megoldja. Mindez állami (NÉBIH) kontrollal érdemes, mert a gyártónak és felhasználónak termékengedély jelenti a biztonságot és függetlenséget. Ellenkező esetben inputfüggőséggel működik az üzem, ahol az energia hozam területén hiányosság jelentkezhet, továbbá hulladékot termelnek a fermentációs maradék formájában.

Azonban a fenti önállóságot biztosító módon akár lokálisan, vagy regionálisan megteremthető a zöld, maximalizált hozamú energiatermelés hulladékmentes körforgással. A szenyvíziszap elsődleges kezelése, felhasználása (energiatermelés) után a saját termelési, vagy beszállítási területen műtrágya helyett az iszapokból, zöldhulladékokból, a fermentációs maradékból irányított komposztálással a műtrágyákhoz képest jelentősen olcsóbban, de hatékonyságában azzal megegyezően biztosíthatjuk nélkülözhetetlen tápanyagokat, miközben mikroelem összetételében és biológiai hatásában azokat megelőzve, javítható a talaj szerkezete és vízháztartása, élénkíthető a talajélet.

Szennyvíziszap kezelése és gazdaságosság összefüggésében arról a biogáz üzemről állítható, hogy alaposan megtervezett, amely az energiatermeléshez szükséges inputanyagok vonatkozásában az önellátás és megtérülési szinthez képest nem függ külső beszállításoktól. Továbbá körültekintő megoldással rendelkezik a fermentációs maradék helyi kezelésére és hasznosítására.

Biogáz, szilfium, szennyvíziszap kezelése, Biopsol

Szennyvíziszap kezelése rendszerszintű megoldással

A szennyvíziszapok kezelése és a biológiai lebomló hulladékok - elsődlegesen zöld - és mezőgazdasági hulladékok - esetébe azokat a lehetőségeket feltárni és alkalmazni, amelyek egymással szinergikusak, vagy hasznosíthatóság és várható megtérülés szerint együttes kezelésre alkalmasak, vagy éppen egymáshoz kapcsolnak lehetőségeket lokális, regionális lehetőségek kiépítésével. Így alakítható ki legoptimálisabb, földrajzilag is jól megtervezett szennyvíziszap kezeléi stratégia. Fokozottan figyelni kell hulladékhierarchia alkalmazására, az aktuális és jövőbeli jogszabályokra a körkörös gazdaság elvére, a hulladékmentes eljárások által kínált előnyökre és a fenntarthatóságra. Stratégiai célként kell kitűzni a biológiai lebomló hulladékok gazdaságba történő ellenőrzött visszaforgatását és hasznosítását.