Elérhetőségeink

Biopsol Kereskedelmi, Gyártó és Szolgáltató Kft.
Cím: 1023 Budapest, Bécsi út 3-5.
Email: info@biopsol.hu

Engedélyek, engedélyeztetési eljárások

Termékengedélyeztetés

A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló rendelet alkalmazásával a szennyvíziszapból - mint egyik alapanyag -, azt kiemelve a hulladékkörből a NÉBIH engedélyes komposzt állítható elő a technológiánkkal, amely a mezőgazdaság számára igen hasznos, jól értékesíthető, tisztán biológiai alapnyagokból készült tápanyag utánpótló terméket jelent.

Vízjogi engedélyek (elvi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási)

Vízilétesítmények megépítésére, átalakítására, megszüntetésére illetve vízimunka elvégzésére kell megkérni. 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet vonatkozó mellékletében leírtak szerinti tartalommal kell leadni a kérelmet az illetékes Környezetvédelmi Hatóságnak.

Hulladékkezelési engedélyek

Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása, melyek kizárólag a környezetvédelmi hatóság – a legtöbb esetben a területi környezetvédelmi felügyelőség - engedélyével végezhetők.

Hulladékok jelentésének elkészítése

A hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként rendszeres adatszolgáltatást kell teljesíteni, feltéve, hogy a telephelyén a tárgyévben képződött, továbbá birtokolt hulladék összes mennyisége
    a)    veszélyes hulladék esetén a 100 kg-ot,
    b)    nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot vagy
    c)    nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja.

Ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett:

1. a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig,
2. a nem veszélyes hulladék kereskedelemre vagy kezelésre történő átvételéről a tárgyévet követő év március 1. napjáig, valamint
3. a veszélyes hulladék kereskedelemre vagy kezelésre történő átvételéről negyedévente a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig szolgáltat adatot.

Légszennyező pontforrások bejelentése

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 16. §-a kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi helyhez kötött, levegőterhelést okozó pontforrásra (amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel egyértelműen meghatározhatók) illetve a környezetvédelmi hatóság által határozatban előírt bejelentés köteles diffúz forrásra az üzemeltető köteles adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves jelentés).
 
Bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások:

1. technológiához tartozó elszívó, szellőző kürtők
2. 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó tüzelő- és egyéb kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések kéményei az oktatási, egészségügyi és szociális intézményeknél illetve a háztartási tevékenység esetén
3. 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó tüzelő- és egyéb kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések kéményei.

Környezetvédelmi megbízotti munkák

Bizonyos hulladékgazdálkodási tevékenységek esetén a „környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet” írja elő környezetvédelmi végzettségű szakember foglalkoztatását.
A környezetvédelmi megbízott kisebb méretű cégeknél általában nem alkalmazotti státuszban lévő személy, hanem külső munkavállaló vagy szerződéses cég; míg nagyobb vállalatoknál gyakran saját alkalmazásban álló, megfelelő végzettségű személy is lehet.
Környezetvédelmi hatásvizsgálatok

A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani. Azon tevékenységek esetén, amelyek hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési kötelezettség alá egyaránt tartoznak, csak az egységes környezethasználati engedélyt kell beszerezni.

A tevékenység engedélyezéséről rendelkező felügyelőség a környezethasználó kérelmére induló előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, továbbá döntésében szükség szerint meghatározza az előzetes vizsgálati eljárást követően benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. Az előzetes vizsgálati, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a 314/2005 (XII. 25.) kormányrendelet szabályozza.