Elérhetőségeink
Biopsol Kereskedelmi, Gyártó és Szolgáltató Kft.
Cím: 1023 Budapest, Bécsi út 3-5.
Email: info@biopsol.hu
Szennyvíziszap és az OHT
A hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: HKI) előírja, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük.
Magyarország ennek a feltételnek az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészítésével tesz eleget. A dokumentumot a Kormány megtárgyalta és a 2014–2020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 2055/2013. (XII. 31.) Korm. határozattal elfogadta. A dokumentum magában foglalja továbbá a 2020-ig terjedő szakmapolitikai célkitűzéseket, a szakterületi célok eléréséhez szükséges intézkedéseket.
A HKI előírja továbbá, hogy a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra kell csökkenteni.
A HKI a fenti célok teljesítését írja elő, azonban a hulladékképződés csökkentése és a hasznosítási arányok növelése nemcsak cél, de kötelezettség is egyben, amely a Magyar Államot terheli.
Olyan rendszert kellett kialakítani, amelynek elemei hosszú távon biztosítani tudják a hazai hulladékgazdálkodás hatékonyságát és fejlesztését, ezáltal az irányelvi célok elérését.
A hulladékgazdálkodást megújító, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
Hazánkban a Hulladék törvény (törvényt az Országgyűlés a 2012. november 26-i ülésnapján fogadta el; továbbiakban: Ht.) ülteti át a HKI szabályait, amelyek egy fejlődő és sok lehetőséget magában rejtő ágazat korszerűsítését szolgálják.
Ahhoz, hogy a HKI által meghatározott célok időben teljesülni tudjanak, szükség van arra, hogy hasznosítási kapacitásainkat növeljük, és a hasznosítható hulladékot eltérítsük a lerakóktól. Ezt a célt szolgálja a Ht. által bevezetett hulladéklerakási járulék, amely a környező országokban már bevált és évek óta működő intézmény.
A járulék lényege, hogy bevezetésével a lerakás nem lesz többé olcsó megoldás. A hasznosításnak nagyobb teret és több lehetőséget biztosítunk, így a hulladék nagyobb arányban hasznosulhat.
A Ht. rendelkezik továbbá a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről is. Azokat a feltételeket írja elő, amelyek teljesülése esetén az anyag vagy tárgy már nem tekinthető hulladéknak, hasznosításával elhagyhatja a hulladékkört és így ismét termékké válhat. Továbbá rögzíti, hogy hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható. Veszélyes hulladék kizárólag veszélyes-hulladékégető műben égethető.
A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap
A szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználhatóságához szükséges határértékek tervezett szigorítása a szennyvíziszap, illetve a szennyvíziszap komposztok által okozott környezeti kockázatok csökkentését és a termőföld fokozott védelmét szolgálja.
A települési szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszap megfelelő elhelyezése és hasznosítása a jövőben kulcsfontosságú feladat lesz, hiszen a lerakás lehetősége a vonatkozó hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok szerint változik.
| Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa(i) |
Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna) | |||
| 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | |
| 1. települési hulladék | 3000 Ft | 6 000 Ft | 9000 Ft | 12000 Ft |
| 2. építési-bontási hulladék | 3000 Ft | 6 000 Ft | 9000 Ft | 12000 Ft |
| 3. veszélyes hulladék | 3000 Ft | 6 000 Ft | 9000 Ft | 12000 Ft |
| 4. települési szennyvíziszap | 3000 Ft | 6000 Ft | 9000 Ft* | 12000 Ft* |
| 5. hasznosítás után visszamaradt és tovább hasznosítható veszélyes és nem veszélyes hulladék | 1500 Ft | 3000 Ft | 4500 Ft | 6000 Ft |
* További rendelkezésig a 2015 évre is a 2014 évi járulék összeg érvényes a 2014. évi XXXIX. törvény 78. §, 2. melléklet alapján. Hatályos: 2015. I. 1-től.
A határértékeknek megfelelő szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt felhasználásának előnye, hogy a műtrágyákhoz képest jelentősen olcsóbban, de hatékonyságában azzal megegyezően pótolja a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat miközben mikroelem összetételében és biológiai hatásában azokat megelőzi, javítva a talaj szerkezetét és vízháztartását, élénkíti a talajéletet.
A szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása ugyanakkor a talajra és az élő környezetre való kockázatokkal is járhat, amennyiben a benne található nehézfémek és szerves szennyezőanyagok a talajban feldúsulnak, a növények számára felvehetőkké válnak és ily módon az élelmiszerláncba kerülve kockázatot jelenthetnek az élővilág és az ember számára. Azonban a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet tervezett módosítását követően a kihelyezésre vonatkozó szigorodó határértékek a környezetbiztonság javítását szolgálják.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv
2.4.4.3. Általános cselekvési irányok
A szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talajok fokozott védelme. A szennyvíziszap nyersanyag, melynek energia-és növényi tápanyagtartalmát minél nagyobb arányban hasznosítani kell. A keletkezett szennyvíziszap mennyiségének kommunális hulladéklerakón történő elhelyezését minimalizálni kell. Mezőgazdasági célú kihelyezésre kizárólag a határértékeknek megfelelő minőségű szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok használhatók fel.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv
2.4.4.4. Specifikus cselekvési irányok
A specifikus cselekvési irányok kijelöléséhez az alábbi jogszabály-módosításokra van szükség: A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tervezett módosítása: A Korm. rendelet módosítása a mezőgazdaságba kihelyezett szennyvíziszapban és komposztban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeit szigorítja. A módosítás a környezeti biztonság javítását, a termőföld fokozott védelmét szolgálja. A szabályozás célja, hogy egyes –elsősorban kommunális –szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A tervek szerint a szennyvíziszapok, toxikus nehézfémek és egyéb káros anyagok módosított határértékei 2016-tól szigorodnak. A szigorított határértékek 2016-tól történő bevezetése elegendő felkészülési időt biztosít a biológiai hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozások számára, hogy az alkalmazott kezelési technológiájukat fejleszteni tudják, ezáltal megfeleljenek a határértékeknek. A szennyvíziszapból ugyanis megfelelő biológiai technológiával, állami engedélyeztetési eljárás mellett forgalomba hozható, a mezőgazdaság számára hasznos, értékesíthető termésnövelő anyag (komposzt termék) állítható elő.
Környezeti értékelés az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ*
3.4.3. Hatások a talajra és a földtani közegre
A talaj állapotának romlása nemcsak az élővilágot és a termesztési feltételeket, hanem a mezőgazdaság versenyképességét is hátrányosan érintheti, azonban az OHT által kitűzött célok megvalósításával közvetett és közvetlen pozitív hatás váltható ki a talaj és földtani közegre.
A HKI előírja, hogy a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-ig 35%-ra kell csökkenteni.
Részben az európai uniós kötelezettségnek való megfelelés okán az OHT a hulladékgazdálkodási rendszer (és az ehhez kapcsolódó kutatás és innováció) területén célul tűzte ki a zöld hulladék gyűjtését és a komposztok felhasználását elősegítő rendszerek fejlesztését. Szükséges a házi és közösségi komposztálás elterjesztése, a komposztáló és biogáz üzemek létesítése, a komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakításával egyidejűleg.
A jelenleg lerakásra kerülő biológiailag lebomló szerves anyagok hasznosítók felé terelésével remek talajerő-javító anyagot (komposzt) kapunk, amellyel kiváltható a környezetre kockázatos műtrágya felhasználás. Ezen felül a biológiailag lebomló hulladékból - környezetvédelmi követelményeket kielégítő módon - biogáz vagy biodízel állítható elő, amely több szempontból is előnyös lehet, mivel gazdasági szempontból értékesíthető termék jön létre.
Az illegális hulladéklerakók felszámolásával és a bezárt hulladéklerakók rekultiválásával megakadályozható a környezetre káros anyagok talajba szivárgása. A hulladéklerakási járulék bevezetésével a szennyvíziszap lerakása is nehezebbé válik ezért a szennyvíziszap energiatartalmának kinyerése után komposztként a hulladéklerakón takarórétegként lerakási járulék megfizetése nélkül elhelyezhető, vagy megfelelő biológiailag irányított eljárással kezelve lehetőség van állami termékengedélyeztetést eljárással termékké nyilvánítani, és az engedély birtokában kereskedelmi forgalomban értékesíteni.
A szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználhatóságához szükséges határértékek szigorítása a szennyvíziszap, illetve a nem megfelelő eljárással előállított, termékengedéllyel nem rendelkező szennyvíziszap komposztok által okozott környezeti kockázatok csökkentését és a termőföld fokozott védelmét szolgálja.
A határértékeknek megfelelő szennyvíziszap és a biológiailag irányított eljárásokkal gyártott szennyvíziszap komposzt felhasználásának előnye, hogy a műtrágyákhoz képest jelentősen olcsóbban, de hatékonyságában azzal megegyezően pótolja a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, javítják a talajok szerkezetét és vízháztartását, élénkíti a talajéletet.
4.2. A fellépő hatások mérséklését célzó "kompenzáló" beavatkozások
17. Javasoljuk a szennyvíziszapból kinyert növényi tápanyagok, vagy a szennyvíziszapot alapanyagként felhasználva, megfelelő technológia alkalmazását követően engedéllyel rendelkező komposzt termékként a szennyvíziszap helyi felhasználását, a műtrágya kiváltásának egyik alternatív lehetőségeként.
* Az SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz az OHT környezeti teljesítményének javítására, valamint a hulladékgazdálkodás terén a fenntartható fejlődés érvényesítésére.