Elérhetőségeink

Biopsol Kereskedelmi, Gyártó és Szolgáltató Kft.
Cím: 1023 Budapest, Bécsi út 3-5.
Email: info@biopsol.hu

Spontán komposztálás

A végeredmény szempontjából biztonságos és növény-élettanilag igazoltan hasznos szennyvíziszap komposztáláshoz szükséges fajok rendkívül kicsi eséllyel vannak spontán jelen. Honnan kerülnének bele? Tehát spontán pont a megfelelő fajok kellő számban történő bejutásukra az esély elég kicsi, a befúvással esetleg megtörténhet - véletlenszerűen -, hogy hasznos fajok is bekerülnek a rendszerbe, de főleg a kitárolás és utólagos forgatás a döntő.

Spontán úton, vagy befúvás során a legnagyobb valószínűséggel a levegőben szinte mindig nagy koncentrációban megtalálható penész-spórák kerülnek be!

Így a komposztálás helyet korhadás, rothadás, komposzt helyett várhatóan korhadék lesz. Ráadásul a bejutott penészek nagy része a csírakori állapotban megtámadják a növényeket. A befúvásos rendszereknél mindig kialakulnak anaerob (veszély) gócok - ez egy közismert hibája az átfújásos eljárásoknak.

Az intenzív levegőztetés a komposzt nagyobb százalékát elviszi a korhadás irányába, szinte kioxidálódik a hatóanyagok jelentős része. A cellulóz-bomlás nem indul be a folyamat elején intenzíven (Mi is indítaná be, ha nincs meg benne a megfelelő törzs?) - így tetemes a nitrogén-vesztés! A megmaradó anaerob részek - a kitárolás és kevergetés során (és ez a spontán folyamat viszi közelebb az összletet a komposzt jelleghez) enyhén toxikus jelleget hagyhatnak vissza az anyagban.

Miután nem visz be oltóanyagot (nincs biológiai irányítás), a folyamat három mikrobiológiai flórára támaszkodik:

1. Ami eleve benne van a komposztálandó anyagokban.


2. Amit a lignocellulóz adalékra tapad, vagy abban fellelhető: penészek, gombák, polifág paraziták. Mindegyik képes felszaporodni, bontani a szerves-anyagot, de növénytani szempontból - a csírázáskori állapotban - nagyon károsak.


3. A levegő-átfúvással véletlenszerűen bekerülő spórások: penészek, gombák, sugárgombák. Ezek jelentős része jól megél a bomló szerves-anyagokon ("bontja"), de miután sok közöttük a penészféle és a polifág parazita: a szántóföldi kultúrákban komoly károkat okozhat a „komposzt”.

Ezek a folyamatok tehát egyrészről a komposztok eladhatóságát (minőség és besorolás) csökkentik (kevés hatóanyag), másrészről a felhasználás során okoznak olyan problémákat, pl csíraszám drasztikus leromlása 20-30 % termés-veszteséggel jár, a talaj pedig évekre fertőzött marad. Ipari méretekben és kereskedelmi célú gyártás során nem javasolt és nem is illik kísérletezni.

A fenti (Knoll) táblázathoz tudni kell, hogy ezek komposztálási vizsgálatok során nyert eredményeket tartalmaz, így igen értékes támpontot adhatnak az epidemilógus vagy higiénikus szakembereknek.

A szennyvíziszapok spontán eljárássokkal történő mezőgazdasági felhasználását a fentieken kívül a szigorodó, törvényekkel, rendeletekkel és határértékekkel igyekszik - helyesen - az ország vezetése korlátozni. Ezekkel a lépésekkel fokozódik a környezeti biztonság, a talajok, a felszín alatti ivóvízbázisok védelme. A módosítások életbe léptetésével elérhető, hogy a veszélyes összetevőket tartalmazó szennyvíziszapok és ne kerüljenek termőföldre, ezzel javítva a környezeti biztonságot. Ezzel szemben a szennyvíziszapban hasznosítható növényi tápanyagok és energia minél nagyobb arányú kiaknázása kerüljön előtérbe és azok ellenőrzött körülmények között kerüljenek visszaforgatásra, a környezeti kockázatok csökkentésével.

A szennyvíziszapok hatékony és gazdaságos mezőgazdasági hasznosítását csak államilag igazolt szakszerű kezelés - mezőgazdasági felhasználásra tervezett biológiai technológia - szavatolja, így biztosítva azt, hogy mikrobiológiailag és biokémiailag irányított, szabványosítható, igazoltan növénytermesztési és növényélettani szempontból is megfelelő komposztgyártás történjen.

Álláspontunk és több évtizedes tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium és a NÉBIH közös erővel, szigorú és stabil hatáskörrel kellő garanciával és biztonsággal valóban hasznos és szükséges minőségi követelmények alapján megfelelő termék osztályozást tud kialakítani, amit reméljük a későbbiekben rendszerszerűen fog ellenőrizni és betartatni.